Egyszerre próbálok beleolvadni a tömegbe és kitűnni onnan. Szeretnék elismerést, de félek amikor rám figyelnek. Szeretnék olyan nővé válni ami a szemem előtt van, de nem tudom, hogyan. Úgy érzem ráérek még nővé válni, de attól még van egy kép előttem, hogy milyen szeretnék lenni a közeljövőben, na, azt szeretném elérni, hogy olyan legyek. Folyamatosan erősítem, formálom, javítgatom a személyiségem, de közben próbálom megtalálni, hogy milyen az igazi énem, és szeretnék hű maradni ahhoz is. Azt hiszem kezdek jó úton járni. Legalábbis már rájöttem, hogy a szex egy hétköznapi dolog ami minden ember életében ott van, rájöttem, hogy mindenki követ el hibákat; a dolgok nem lesznek sohasem olyanok mint a hollywoody filmekben, de pont úgy kell szeretni az emlékeinket ahogy vannak, úgy gyönyörűek, a maguk kis elbaszott módján.
Egyébként szeretek olvasni, írni, enni, ha tehetném akkor 0-24-ig zenét hallgatnék; az életem minden pillanatát felvenném egy videókamerával, hogy visszanézhessem(bár annak is örülnék ha át lehetne élni őket újra bármikor). Varrni és kötni tanulok. Szerelmes vagyok nagyon a barátomba. Több? - Aisha
Szerkesztő: Aisha Nyitás: 2010. 04. 17. Téma: Blog, cikkek Cím: make-art-love-tea.gp Design: Aisha Css: fuckinway.gp - átírva E-mail:katt
Örülnék, ha nem vennéd el az ötleteimet, írásaimat, saját képeimet. Sok mindent megengedek, csak kérned kell, meg forrást feltüntetni.
Nem vagy más világ
Best thirty seconds of my life
2012.07.08. 19:29, Aisha
Mondjatok bármit, de én imádom ezt a számot! Tudom, hogy egy nagy baromság, de lehet rajta röhögni, és nagyon fülbemászó.
6. nap: Mi az ami szomorúvá tesz?
Rengeteg minden van nyilván, ami szomorúvá tesz: hogy elvesztem majd a szeretteimet, hogy nem tartanak a dolgok örökké, a halálosan beteg emberek... egy csomó dolog. Azonban mégis kiragadok egy dolgot.
Szomorúvá tesz, hogy vannak olyan emberek akik nem tudják, hogy mire költsék a pénzt és ezért gyémántot rakatnak a fogukba, meg arannyal bevont autókat vesznek, holott ez már tényleg baromi nagy hülyeség. Mások pedig alig tudnak megélni, küszködnek, illetve sokan éheznek is. Bár ez inkább feldühít mintsem elszomorít.
Még mindig azon rágódom, hogy miért vagyok ennyire nyomorék, hogy miért nem tudok feloldódni olyan emberek előtt akiket nem ismerek. Bár hozzá kell tennem, hogyha fiú nevezetű lényről van szó, akkor még nehezebb, az sem kell, hogy idegenek legyenek. Szeretnék önmagam lenni, és tudom mit kellene ehhez jól eszembe vésni: Nem kell azzal foglalkozni, hogy mit gondolnak mások rólam. De olyan nehéz így gondolkozni, így élni. Pedig bizony le kellene szarnom, hogy mit gondolnak mások rólam, hogy ki mit mond rólam. Vannak emberek akiknek a véleményét meg kell hallgatni, de vannak olyanok is akik tudatlanul, irigykedve mondanak véleményt. Önmagam akarok lenni, kiakarok törni ebből a félénk, csöndes szerepből, mert bár ez is én vagyok, de ez csak egy aprócska részem. Kérek szépen egy kis égi segítséget, vagy bármit! Önbizalmat akarok, nem akarok mások véleményével foglalkozni!
Cserét kérhetsz nyugodtan a chatben vagy a vendégkönyvben. Biztosan nem fogom leharapni az orrodat, a legrosszab ami történhet, hogy nem fogadom el. Azokkal szeretnék cserélni, akiknek olvasom a lapját, ők is az enyémet. Szóval légyszíves azért ne kérj, hogy plusz egy hirdetése legyen az oldaladnak.
(Lehet, hogy kikerül ide olyan is, akit szeretek olvasni, de nincs cseréje, vagy nem fogadta el.)
" Ahogy látom a változásokat a világban a gyomrom görcsbe rándul, és egy erős, mindent felülmúló érzés uralkodik el rajtam. Látom, hogy a világ változik, teljesen megváltozik akár napok, akár órák alatt. Visszanézek a régi emberekre, a régi helyekre, és mind olyan másak most. Félek, hogy veled is ez lesz. Hogy egy idő múlva te is egy ilyen kép leszel. "- Saját